Petőfi anyakönyv

*Egyházközségünk irattárában őrizzük Petőfi Sándor kiskőrösi születésének és kereszteltetésének bizonyítékát. A IV. sorszámú keresztelési anyakönyvet 1814-1838-ig vezették (ekkorra telt be). Ennek az anyakönyvnek a 127. oldalán a következőket találjuk:*

a latin nyelvű fejléc (ekkor még a latin nyelv volt a hivatalos nyelv Magyarországon) szerint 1823-ban Martiny Mihály és Jeszenszky József voltak a gyülekezet lelkészei;

"Mense Januario" - január hónapban, rögtön 1-es sorszám alatt a következő bejegyzés olvasható: elsején megkereszteltek egy fiúgyermeket, akinek neve Alexander (Sándor), szüleinek neve Stephanus Petrovics (Petrovics István) és Maria Hruz (Hrúz Mária), valamint olvasható a hat keresztszülő neve, akik közül is kettő a keresztelő lelkész, Martiny Mihály Károly fia és Ludovika nevű leánya voltak.

Feltűnhet, hogy egy adat hiányzik, éspedig a születési hely rovat. Ez volt az oka egyébként a meg-megújuló ún. szülőhely-vitáknak is. Ha viszont megnézzük a teljes anyakönyvet, valamint a többi, korábbi és későbbi köteteket (ma már a XVII. kötetnél járunk), akkor kitűnik, hogy ebben a században sehol sem jelölik a születési helyet. Egyszerű az oka: minden gyermek, így Petőfi Sándor is, otthon, a családi ház „tiszta szobájában” született, egy bába segítségével. Petőfi születésénél egy lelkészözvegy, Leschka Istvánné Rebeka asszony volt a bába. Pontosabban, két más helyen találunk bejegyzést a születési helyre vonatkozóan, de ezek is éppen azt tanúsítják, hogy a gyermek nem Kiskőrösön született. Ezt fontos volt tehát megjegyezni, éppen az eltérés miatt, míg a többi esetben fölösleges volt a mindig ismétlődő adatnak egy rovatot fenntartani.

Még egy bizonyítékot tartalmaz az anyakönyv: feltűnő, hogy szinte minde napra jut egy-két keresztelés. Tehát nem várták meg a soron következő vasárnapot sem a kereszteléssel. Ennek pedig két oka volt: a magas gyermekhalandóság miatt szinte azonnal megkeresztelték a gyermekeket, mert tudták, hogy az üdvösség egyik Jézus Krisztus által is megnevezett feltétele a keresztségben való részesülés. A másik viszont az a hagyomány volt, miszerinet az édesanya addig nem mehetett ki a házból, amíg meg nem keresztelték a gyermeket, mert első útja a templomba kellett vezessen.

Templomunkba ellátogató turista-, és diákcsoportoknak ezt az anyakönyvet is szívesen megmutatjuk. Továbbá minden Újév napján, hajnali 1 órakor a hagyományos Petőfi Szilveszter eseménysorozatát lezáró újévkezdő templomi áhítaton is megtekinthető az eredeti anyakönyv.