Jézus mondja:

Aki hisz énbennem, ha meghal is él!
(János evangéliuma 11:25)

Ez az ige legyen bátorításul és vigasztalásul minden gyászoló családnak!

Néha szinte megfoghatónak érezzük Isten jelenlétét, máskor pedig olyan, mintha elrejtőzött volna. Különösen akkor tűnhet távolinak a Mindenható, ha elveszítünk valakit, akit szeretünk. Temetés a kiskőrösi temetőben Pedig hitünk szerint Isten ilyenkor is mellettünk van, és elkíséri az úton azt is, aki eltávozott közülünk. Mindez kifejezésre jut az evangélikus temetési liturgiában, melynek alapja a halál elkerülhetetlenségének tapasztalata és a feltámadásba vetett reménység. Bár az ember érzi és átéli, hogy a halállal szemben tehetetlen, mégis hisszük, hogy Jézus Krisztus halála alapvetően változtatta meg a halál természetét. A változás minden ember halálát megváltoztatta. Jézus magára vette az ember halálát, amikor elszenvedte azt a kereszten. Ő, a bűntelen, elszenvedte a bűn büntetését, elszenvedve ezért minden ember bűnének büntetését, megszabadítva minden embert bűneinek jogos büntetésétől. Jézus halála így lesz a Halál halála. Mivel a halál így nem tud végérvényesen elszakítani Istentől, ezért elvesztette igazi erejét, félelmetes, rettenetes voltát is. A teremtett világ, és benne az ember továbbra is mulandó, halandó maradt. Halála azonban már nem fenyegeti azzal, hogy teljesen elszakad mindentől és mindenkitől, hiszen Istentől most már a halál sem tudja elszakítani.

Gyakorlati tudnivalók a temetési ügyintézés megkönnyítéséhez

Temetés bejelentése a Gondnoki Hivatalban lehetséges nyitvatartási időben. Ekkor felveszik az elhunyt adatait, megbeszélik a temetés időpontját. A lelkész felveszi a kapcsolatot a családdal. A temetéshez sírásási engedélyt állítanak ki, ezzel kell menni a temetkezési vállalkozóhoz. A temetés időpontját istentiszteleteken hirdetik, majd a temetés után a gyászoló család közösen részt vehet egy istentiszteleten, melyen imádságban emlékeznek az elhunytra, ahogyan a harangok is érte szólnak a temetés napjáig három alkalommal. A család kiválaszthatja, melyik evangélikus énekeket szeretnék hallani, énekelni a temetésen. Ezt a nekrológ felvételénél kérjük lediktálni. Lehetőség van igehirdetési ige választására is, ezt a lelkésszel kell megbeszélni.

Temetési költségek:

1. A temetés díja: 30.000 Ft, amely magában foglalja a lelkész, kántor, harangozó tiszteletdíját.
2. Minden temetéskor fizetendő: 25.000 Ft temetőfenntartás
3. Temetéskor a sírhelyet 25 évre kell megváltani, ennek ára parcellánként változó.
4. Egyházfenntartói járulék, mely személyenként változó.
   
   

Átvegyük-e a temetés intézését a legérintettebb személytől?

A családtagok, hozzátartozók szeretettel próbálják megkönnyíteni a legsúlyosabban gyászoló személy dolgát. Egy apa, férj elhunyta esetében például a felnőtt gyerekek megkímélik édesanyjukat a súlyos erőpróbát jelentő ügyintézéstől. De vajon jó-e ez?

Természetesen segítségre szükség van, de nem célszerű a temetés teljes súlyát levenni a válláról. A temetéssel járó ügyintézésnek ugyanis szerepe van a gyászfolyamatban. Segít felfogni a felfoghatatlant, továbbá a hozzátartozó azt élheti át, hogy tehet valami utolsó, nagyon fontos dolgot eltávozott szerettéért. Minden egyes részfeladatnál eltöprenghet, mi tetszene az elhunytnak, vagy visszaemlékezhet, mi volt a kedvenc virága, a szívének kedves zenéje.

Egyedül végigcsinálni nagy megpróbáltatás, de ha egy családtag kíséretében és segítségével történik, akkor elviselhetőbb. Kübbler-Ross: Éretté válni a halálra című könyvében egy temetési vállalkozó gyönyörű írásában arról számol be, hogy amikor az ő édesapja halt meg, akkor átélhette azt, mennyire fontos, hogy mindent maga intézzen. Korábban, mint temetkezési vállalkozó igyekezett minden alól mentesíteni a gyászolókat, de amikor ő került a gyászoló fájdalmas helyzetébe, akkor felismerte, hogy okosabban jár el, ha gyengéden inkább a felé tereli a hozzátartozókat, hogy aktívan vegyenek részt a temetési szertartás intézésében.

Természetesen ez csak egy irányadó javaslat, a halálra adott reakciók különbözőek, ezért ha valaki nincs olyan állapotban, hogy a temetést intézze, akkor nem szabad erőltetni, hanem mentesíteni kell a számára elviselhetetlen feladat alól.

Temetési liturgia

A temetésen a gyászolók mellett ott van a keresztény gyülekezet is. Akkor is így van ez, ha a gyülekezetet csak a lelkész képviseli. A gyülekezet ezzel kifejezi azt, hogy részt vesz a gyászolók fájdalmában. Ahogyan Jézus keresztre feszítésében Isten részt vett az ember halálában, úgy a lelkész, a gyülekezet jelenléte a temetésen erre utal. Temetés a kiskőrösi temetőben Isten nem hagyja az embert egyedül a halálban és a gyászban. Jelenléte az ember egyetlen reménysége. A lelkész és a gyülekezet feladata, hogy a gyászban kísérje a gyászolókat, ahogyan Isten sem hagyja el az embert a halálban. A lelkész eközben megszólaltatja a temetésen Istennek azt az üzenetét, amely a halál Jézus Krisztusban történt legyőzéséről, a kegyelmes Istenbe vetett reménységről, és az örök élet távlatáról szól.

A szertartás a ravatalozóban kezdődik énekléssel, zsoltárolvasással. Majd a lelkész röviden ismerteti az elhunyt életútját, és felsorolja a búcsúzókat. Igét olvas és rövid igehirdetést tart, majd imádság következik. A ravatali szertartást egy énekvers és egy köszöntés zárja. Ezután az egész család és a gyülekezet a sírhelyhez vonul. Az egész gyülekezet hitvallást tesz, imádkozik, majd a lelkész elbocsátó áldása után leengedik a koporsót. A hantolás és koszorúzás végéig a gyülekezet a kántor vezetésével énekel.

Mi történik velünk a gyász folyamatában?

Amikor a halálhír eljut hozzánk, az első órákban, az első egy-két napon sokkol bennünket mindaz, ami történt. Talán leginkább úgy érezzük, mintha megbénultunk volna. Képtelennek, hihetetlennek érezzük azt, ami történt, nem vagyunk képesek felfogni az eseményeket. Talán ez a sokkos állapot segít abban, hogy fokozatosan jusson el tudatunkig, lépésenként határozza meg érzéseinket a gyász.

A sokkos néhány óra vagy egy-két nap után, a temetés előtt rengeteg tennivaló vár a gyászolókra. A temetés előkészítése, szervezése leköti figyelmünket. Miközben belül úgy érezhetjük, a teljes összeomlás szélén állunk, a külső feladatok segítenek tartani magunkat. Átmenetileg mindennél fontosabb lesz, hogy a temetés szépen, rendben történjék. Ennek szervezése elnyomja bennünk a halál okozta veszteség fájdalmát is.

A temetés után

A temetés után, amikor a feladatok elfogynak, hirtelen és minden korábbinál nagyobb erővel szakadhat ránk a gyász súlya. Életünk, amit eddig szerettünkkel együtt éltünk, alapjaiban változik meg. Mindent üresnek érezhetünk, mintha meghalt volna bennünk is az élet. Zsidó szokás szerint ilyenkor a gyászolók megszaggatták a ruhájukat, szimbolikusan megjelenítve a pusztulást a saját életükben is. Az is meghatároz ilyenkor minket, hogy elveszítjük az eddigi tájékozódási pontjainkat, és most tényleg összeomlik minden. Félünk attól, hogy nem tudjuk elviselni, túlélni azt, ami történt. Gyászruhánk fekete színe kifelé is mutatja azt, amit belül érzünk. Sokan megbetegednek, mások egészen magukba zárkóznak. Ha találkozunk is valakivel, leginkább arra van szükségünk, hogy mi beszélhessünk, hogy meghallgassanak. A felénk elhangzó sokféle vigasztalást erőtlennek érezzük. Sokszor legszívesebben kitörnénk a gyász állapotából, hogy magunkkal foglalkozhassunk, hogy a gyász súlyától szabaduljunk. Mindezek hozzátartoznak ahhoz, hogy a gyászt feldolgozzuk, hogy életünket újra építsük. Ez a folyamat hónapokig is eltarthat.

A gyász hagyományosan egy évet tartott. Ebben az időszakban környezetünknek biztosítania kell a gyász folyamatának zavartalan lezajlását. Védett térre és védett időre van szükségünk. Segíthet ebben a gyülekezet közössége, az istentisztelet, a templom védett tere és ideje is. Amikor arra van szükségünk, hogy valakinek elmondhassuk mindazt, amit átélünk, vagy ha úgy érezzük, a gyász folyamata megakad bennünk, és hosszú idő után sem tudunk tovább indulni, a gyülekezet lelkészének segítségét kérhetjük.

Forrás: hittan.lutheran.hu