Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség

Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség

  • Aktuális
  • Programajánló
  • Alkalmaink
    • Istentisztelet
    • Bibliaórák
  • Oktatás
  • Diakónia
    • Nővérszolgálat
    • Jó pásztor szeretetotthon
  • Elérhetőség

Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség

Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség

  • Aktuális
  • Programajánló
  • Alkalmaink
    • Istentisztelet
    • Bibliaórák
  • Oktatás
  • Diakónia
    • Nővérszolgálat
    • Jó pásztor szeretetotthon
  • Elérhetőség

Gyülekezetünk

  • Múltunk
  • Templom
  • Imaház
  • Temető
  • Testvérgyülekezetek

Templom

A város és a gyülekezet születésének napja: 1718. május 19. Ezen a napon írták alá azt a megállapodást a birtokos Wattay család képviselői a letelepedni szándékozó felvidéki szlovák evangélikus családokkal, amelynek eredményeként újra benépesült a törökdúlás alatt elpusztult település. Mai utódoknak példaértékű lehet, ahogy a város- és a gyülekezetalapítók a lakóházaikkal egy időben templomot és iskolát is építettek. Ez a templom 1730-ban a vallási türelmetlenség áldozata lett, a kalocsai érsek katonái felgyújtották és lerombolták.

Isten kegyelmes szeretete, II. József császár és a Türelmi Rendelet tette lehetővé, hogy a kiskőrösi evangélikusok 1783-ban újra templomépítésbe fogjanak. A templomépítésre engedélyezett helyen abban az időben mocsár terült el. De az evangélikus hívek nem ijedtek meg az építkezés nehézségeitől, szó nélkül elfogadták a kijelölt helyet, és azt terméskövekkel igyekeztek feltölteni, hogy szilárddá tegyék a templom helyét. A termésköveket a Nagyrétből bányászták, és négy-hatökrös szekéren hordták be a templom alapjához. Az imaházat 1783-ban felépítették, még ebben az évben meghívták, lekészül Jeszenszky János libercsi lelkészt, aki 1783. március 19-én tartotta meg székfoglaló beszédét. 1792-ben kezdték meg a torony építését, amely azonban július 12-én nagy robajjal összeomlott, de éppen akkor, amikor a munkások ebédeltek, így emberéletben nem esett kár. A következő évben kiásták a torony alapját és hatalmas tölgyfa oszlopokat vertek a földbe, erre építették azután a tornyot, ma is azokon áll. Ugyanakkor javították ki a repedezett falú új templomot is, mely munkát 1794. szeptember 5-én fejeztek be. 1798. október 10-én pedig megtörtént az első püspöklátogatás, melynek emlékét őrzi az a rendelkezés, hogy minden évben, az október 10. utáni vasárnapon kell megtartani a templomszentelési ünnepet.

1875-ben a templomon egy nagyszabású felújítást, építkezést hajtottak végre, ekkor épült a mai karzat, valamint a szószék is. A felújítási tervekben eredetileg a két karzatot csak egy keskeny pallér kötné össze, s itt lenne az orgona helye. Ezt a tervet azonban pont az orgona miatt elvetették, s helyébe egy széles karzatot építettek, melyen elfér az orgona is, s az átjárás is biztosított a két karzat között.

A templom, a torony a több mint kétszáz év alatt többször lett javítva. Erre azért volt szükség, mert az ingoványos talaj következtében a falak hol itt, hol ott megrepedeztek, és ez által összeomlással fenyegettek. A torony mostani formáját 1914-ben kapta, a nagy munkát Lehoczki János kiskőrösi származású építész végezte el.

Ezt a mintegy 1500 férőhelyes templomot használja ma is a gyülekezet, melyet 2013-ban, a templom építésének 230-ik évfordulóján kívül-belül teljesen felújítottunk. A mintegy 80 millió forintos költség egyharmad részét Kiskőrös Város Önkormányzata állta egy állami pályázatból, egyharmad részét a Magyarországi Evangélikus Egyház adta és a maradékot, több, mint 25 millió forintot Kiskőrös evangélikusai adták össze.

Tekintség meg a felújítás menetéről, a korábbi és az új állapotról készült videónkat:

ORGONA

Az első arra utaló jel, hogy a gyülekezet orgonával rendelkezik az 1791-es közlés. Eszerint orgonistát hivattak a templomba, hogy a kántori szolgálatokat ellássa. Ehhez pedig megfelelő hangszerre volt szükség. Ezt bizonyítja a következő feljegyzés is az 1819. Szent Iván havi jegyzőkönyvből:

"Az orgona, melly reparatio nélkül igen szűkölködik..."

- tehát ekkor már több évtizede használhatták karbantartás nélkül. A presbitérium a hangszer javítását együtt tárgyalja a toronyóra javításával, s mivel az órát a városi község javíttatja, a következő döntés született:

"Mikor a város lehozatja az órást - vélhetőleg Pestről - akkor az "orgonás" is lehozattatik."

Az orgona a déli karzaton állt, 11 változatú és háromszíjú volt, játszóasztala a szekrény mellett helyezkedett el.

A következő javításra 1842 őszén került sor, nem tudni, ki végezte a munkálatokat.

P1000538

1875-ben a templomon egy nagyszabású felújítást, építkezést hajtottak végre, ekkor épült a mai karzat, valamint a szószék is. A felújítási tervekben eredetileg a két karzatot csak egy keskeny pallér kötné össze, s itt lenne az orgona helye. Ezt a tervet azonban pont az orgona miatt elvetették, s helyébe egy széles karzatot építettek, melyen elfér az orgona is, s az átjárás is biztosított a két karzat között.

Az átépítési munkálatok során sor került az orgona újabb felújítására, mivel az ismét használhatatlanná vált. A jegyzőkönyv szerint a 10-15 éve hangolást végzett "orgonacsináló" mestert, vagy a "földvári" hangolót kérnék meg a szükséges javításokra. Őket azonban nem találják, ezért a presbitérium elé terjesztik Feit Lajos szabadkai orgona- és zongoraművész ajánlatát, melyben vállalja a sípok pótlását, a szekrény szét- és összerakását, lefestését. Megemlíti, hogy az új klaviatúra alá tervez egy ládát, hogy az orgona teste a játszó háta mögött legyen. Ebből arra következtethetünk, hogy eddig az orgonával szemben helyezkedett el az orgonista, nem tudni azonban, hogy játszóasztallal, vagy játszószekrénnyel rendelkezett ez a régi hangszer. A gyülekezet már szerződést is kötött fent nevezett orgonaművésszel, már egy részletet be is fizettek, azonban - nem tudni miért - mégsem ez a terv valósult meg.

1876-ban felkérik ifj. Országh Sándor budapesti jó hírű orgonaépítőt, vizsgálja meg orgonánkat. A mester megtekintvén a hangszert, a következőképpen számol be személyesen a presbitérium előtt:

"Az orgona oly rossz állapotban van, miszerint annak kijavítása és tökélyre hozása sok munkát és sok időt igényel."
(Jegyzőkönyv 1876. március 23. 1. pont)

A gyűlés némi alkudozás után aláírta a szerződést, majd május 22-én már át is vették a felújított orgonát.

1900-ban a következőket írják az orgonáról:

"Az orgona igen rossz állapotban van, úgyhogy sokszor a kántorokat a legnagyobb zavarba hozza, össze-vissza sípol, s a templomba az istentiszteletre egybegyűlt hívekre is nem a legjobb hatással van, mert nem hogy az áhítatosságot emelné, amire az orgona hivatva van, hanem ellenkezőleg elégedetlenséget, sőt megbotránkozást eredményez."
(Jegyzőkönyv 1900. február 27. 1. pont)

Tronner Géza, a pécsi Angster orgonagyár képviselője ajánlatot tesz a javításra, s mindezekért 10-15 év garanciát vállal. Egy új változat (Viola de gamba) betételével, új redőny felszerelésével 385 forintért elvégzi a munkát, valamint a kiszedett, használhatatlan sípokért 60 Ft-ot elenged. A tervet elfogadták, a kivitelezés megvalósult. A következőkben részletesen ismertetem a hangszer felépítését, mivel ez az orgona tekinthető a ma is használt orgonánk ősének, ennek szekrénye, diszpozíciója, hangképe csak kis mértékben változott mintegy 100 év alatt.

1908 augusztusában a presbitérium elé terjesztik, hogy a hangszer igen rossz állapotban van, és felmerül a kérdés, megérné e újra javítani az orgonát, vagy inkább teljesen újat építtessenek. A gyűlés egyhangúan az új hangszer kivitelezését szavazza meg. Két pályázat érkezik, Rieger budapesti, valamint a pécsi Angster gyáraktól. Mindkettő tervrajzzal, költségvetéssel, műszaki leírással mutatja be ajánlatát. Rieger egy regiszter különbséggel novemberben is bead egy pályázatot, melynek előnyösebb az ára, így ezen feltételek mellett 1909. február 5-én a gyülekezet a Rieger céggel köti meg a szerződést 11.740,- koronáért. Az összeg előteremtésére adakozásra hívják fel a presbiterek figyelmét, valamint a gyülekezet tagjaira a párbér összegével megegyező kivetést tesznek. Ennek eredményeképpen 12.066,- korona gyűlik össze, melyet maradéktalanul átutalnak az orgonaépítő számlájára.

Az átvételnél - 1909. augusztus 12-én - jegyzőkönyv készült, melyben megállapítják, hogy a hangszer tökéletesen megfelel a tervezet minden pontjának, kifogástalan mind szerkezetében, mind anyagában.

A felépült hangszer az oltárral szemben, a karzat hosszanti oldalának közepén helyezkedik el. Pneumatikus csőrendszerű, két manuálos, 21 regiszterrel rendelkezik.

P1000545

Rieger orgona diszpozíciója

I. Manuál C-f''' 54 hang

  1. Principál 8'
  2. Bourdon 16'
  3. Vájtfuvola 8'
  4. Gamba 8'
  5. Salicionál 8'
  6. Födött 8'
  7. Oktáva 4'
  8. Fuvola 4'
  9. Mixtura 5soros 22/3

II. Manuál C-f''' 54 hang

(Redőnyszerkezet)

  1. Hegedűprincipál 8'
  2. Gyöngédfödött 16'
  3. Aeoline 8'
  4. Vox celestis 8'
  5. Fluitharmonique 8'
  6. Zergekürt 4'
  7. Fluteoctaviante 4'
  8. Harmonia aetheria 4 soros 22/3

Pedál C-d' 27 hang

  1. Subbass 16'
  2. Violonbass 16'
  3. Octávbass 8'
  4. Cello 8'

Mellékváltozatok

  1. I+II
  2. I+sup
  3. I+II+sub
  4. I+ped
  5. II+ped
  6. Pianissimo
  7. Piano
  8. Mezzoforte
  9. Forte
  10. Tutti
  11. Kiváltó "Ezek önműködő pedálkapcsolódással az összes változatok és copulákhoz."
  12. Redőnyszerkezet a II. manuálhoz
  13. Crelcendo-decrescendo az összes változatok és kopulákhoz
  14. Harangjelzés a fujtatóhoz
  15. Légmutató


A diszpozíció alapján megállapítható, hogy az orgona hangszíne igen sötét lehetett, 4'-nál magasabb számozású sípsort nem építettek a hangszerbe. Hangképének stílusa romantikusnak mondható, túlsúlyban vannak a fuvolák és vonós változatok. Néhány regiszter (Aeoline, Vox celestis, Salicional, Hegedűprincipál) ugyan növeli a változatok számát, de funkciójukban, hangzásukban igen hasonlóak, s így nem sok szerepük van a hangkép változtatásában. Ezeket a regisztereket inkább szóló daraboknál lehet alkalmazni, a gyülekezeti énekek kíséretét nem segítik. Nyelvsípokat sem alkalmaztak, ezért az orgona karakterességét egyedül a mixturákkal és super kopulákkal lehetett fényesíteni. Ez azonban igencsak nehézkessé tette a megszólalást, az amúgy sem precíz pneumatikus rendszer így még többet késett. Mindezek ellenére istentiszteleti funkcióját jól betölthette, énekek kíséretére alkalmas volt, testes hangja eggyé olvadt a gyülekezet énekével.

Az orgonában van 1074 db ónsíp, 103 db horganysíp, 215 db fasíp, így összesen 1392 db sípot szereltek be az orgonába.

A Rieger által épített hangszer az 1940-es évekre használhatatlanná vált.

Az 1943-as átépítés utáni diszpozíció

 A gyülekezet Angster József orgonaépítőt kéri fel az orgona átépítésére és egy fújtatómotor beszerelésére.

Pedál

  1. Violonbass 16'
  2. Subbass16'
  3. Oktávbass 8'
  4. Korálsíp 4'

Főmű (I. manuál)

  1. Bourdon 16'
  2. Principál 8'
  3. Salicional 8'
  4. Fafuvola 8'
  5. Födött 8'
  6. Oktáva 4'
  7. Csöves fuvola 4'
  8. Éjkürt 2'
  9. Mixtura 5x2 2/3'

Redőnymű (II. manuál)

  1. Quintaton 16'
  2. Hegedű principál 8'
  3. Svájci síp 8'
  4. Eolina 8'
  5. Vox celestis 8'
  6. Fuvola 4'
  7. Picolo 2'
  8. Akuta 4x2'
  9. Tremoló

Kopulák

  1. P+I
  2. P+II
  3. P+II sup.
  4. I+I sup.
  5. I+II
  6. I+II sub
  7. I+II sup


Hangterjedelme a manuálon 54 hang
, a pedálban 27 hang.

P1050883

Az orgona jelenlegi diszpozíciója

Orgonánk jelenlegi formáját 2002-ben nyerte el. A szinte használhatatlanná vált hangszer felújításával, bővítésével gyülekezetünk Paulus Frigyes orgonaépítő mestert bízta meg. Kiskőrösi Evangélikus Templom A pneumatikus vezérlőrendszert elektromosították, kiküszöbölve ezzel a hangzásbeli késéseket. Az új sípsorok elhelyezését a szekrény kibővítésével oldották meg. A szúvas, kopott játszóasztal helyére kétsoros pillanat-kombinációval ellátott új játszóasztal került. A házat az eredeti színnek megfelelően újrafestették.

Pedál

  1. Violonbass 16'
  2. Subbass16'
  3. Oktávbass 8' - új sípsor
  4. Korálsíp 4'
  5. Posaune 16'
  6. P+I
  7. P+II
  8. P+II sup.

Főmű (I. manuál)

  1. Bourdon 16'
  2. Principál 8'
  3. Salicional 8'
  4. Fafuvola 8'
  5. Födött 8'
  6. Oktáva 4'
  7. Csöves fuvola 4'
  8. Éjkürt 2'
  9. Mixtura 4x2' - átalakított, egy része új sípsor
  10. Trombita 8'
  11. I+I sup
  12. I+II
  13. I+II sub
  14. I+II sup.

Redőnymű (II. manuál)

  1. Hegedű principál 8' - Quintaton 16'-ból alakították át
  2. Svájci síp 8'
  3. Aeolina 8'
  4. Vox celestis 2x8'
  5. Principál 4' - új sípsor
  6. Sesquialtera 2 2/3' + 1 3/5' - új sípsor
  7. Piccolo 2'
  8. Akuta 3x1 1/3 - átalakított, részben új
  9. Tremoló

Lábkapcsoló nyomógombok (Pistonok):

  1. P+I
  2. P+II
  3. I+II
  4. Henger el.
  5. Nyelv el.

Egymást váltó lábkapcsolók:

  1. Kiváltó
  2. A kombináció
  3. B kombináció
  4. Plénó
  5. Tutti

P1000541

© 2023 Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség

Harangszó:  

Ez a weboldal cookie-kat használ a böngészési élmény fokozásához és további funkciókhoz.
Részletek
ELFOGADOM