ORGONA

Az első arra utaló jel, hogy a gyülekezet orgonával rendelkezik az 1791-es közlés. Eszerint orgonistát hivattak a templomba, hogy a kántori szolgálatokat ellássa. Ehhez pedig megfelelő hangszerre volt szükség. Ezt bizonyítja a következő feljegyzés is az 1819. Szent Iván havi jegyzőkönyvből:

"Az orgona, melly reparatio nélkül igen szűkölködik..."

- tehát ekkor már több évtizede használhatták karbantartás nélkül. A presbitérium a hangszer javítását együtt tárgyalja a toronyóra javításával, s mivel az órát a városi község javíttatja, a következő döntés született:

"Mikor a város lehozatja az órást - vélhetőleg Pestről - akkor az "orgonás" is lehozattatik."

Az orgona a déli karzaton állt, 11 változatú és háromszíjú volt, játszóasztala a szekrény mellett helyezkedett el.

A következő javításra 1842 őszén került sor, nem tudni, ki végezte a munkálatokat.

1875-ben a templomon egy nagyszabású felújítást, építkezést hajtottak végre, ekkor épült a mai karzat, valamint a szószék is. A felújítási tervekben eredetileg a két karzatot csak egy keskeny pallér kötné össze, s itt lenne az orgona helye. Ezt a tervet azonban pont az orgona miatt elvetették, s helyébe egy széles karzatot építettek, melyen elfér az orgona is, s az átjárás is biztosított a két karzat között.

Az átépítési munkálatok során sor került az orgona újabb felújítására, mivel az ismét használhatatlanná vált. A jegyzőkönyv szerint a 10-15 éve hangolást végzett "orgonacsináló" mestert, vagy a "földvári" hangolót kérnék meg a szükséges javításokra. Őket azonban nem találják, ezért a presbitérium elé terjesztik Feit Lajos szabadkai orgona- és zongoraművész ajánlatát, melyben vállalja a sípok pótlását, a szekrény szét- és összerakását, lefestését. Megemlíti, hogy az új klaviatúra alá tervez egy ládát, hogy az orgona teste a játszó háta mögött legyen. Ebből arra következtethetünk, hogy eddig az orgonával szemben helyezkedett el az orgonista, nem tudni azonban, hogy játszóasztallal, vagy játszószekrénnyel rendelkezett ez a régi hangszer. A gyülekezet már szerződést is kötött fent nevezett orgonaművésszel, már egy részletet be is fizettek, azonban - nem tudni miért - mégsem ez a terv valósult meg.

1876-ban felkérik ifj. Országh Sándor budapesti jó hírű orgonaépítőt, vizsgálja meg orgonánkat. A mester megtekintvén a hangszert, a következőképpen számol be személyesen a presbitérium előtt:

"Az orgona oly rossz állapotban van, miszerint annak kijavítása és tökélyre hozása sok munkát és sok időt igényel."
(Jegyzőkönyv 1876. március 23. 1. pont)

A gyűlés némi alkudozás után aláírta a szerződést, majd május 22-én már át is vették a felújított orgonát.

1900-ban a következőket írják az orgonáról:

"Az orgona igen rossz állapotban van, úgyhogy sokszor a kántorokat a legnagyobb zavarba hozza, össze-vissza sípol, s a templomba az istentiszteletre egybegyűlt hívekre is nem a legjobb hatással van, mert nem hogy az áhítatosságot emelné, amire az orgona hivatva van, hanem ellenkezőleg elégedetlenséget, sőt megbotránkozást eredményez."
(Jegyzőkönyv 1900. február 27. 1. pont)

Tronner Géza, a pécsi Angster orgonagyár képviselője ajánlatot tesz a javításra, s mindezekért 10-15 év garanciát vállal. Egy új változat (Viola de gamba) betételével, új redőny felszerelésével 385 forintért elvégzi a munkát, valamint a kiszedett, használhatatlan sípokért 60 Ft-ot elenged. A tervet elfogadták, a kivitelezés megvalósult. A következőkben részletesen ismertetem a hangszer felépítését, mivel ez az orgona tekinthető a ma is használt orgonánk ősének, ennek szekrénye, diszpozíciója, hangképe csak kis mértékben változott mintegy 100 év alatt.

1908 augusztusában a presbitérium elé terjesztik, hogy a hangszer igen rossz állapotban van, és felmerül a kérdés, megérné e újra javítani az orgonát, vagy inkább teljesen újat építtessenek. A gyűlés egyhangúan az új hangszer kivitelezését szavazza meg. Két pályázat érkezik, Rieger budapesti, valamint a pécsi Angster gyáraktól. Mindkettő tervrajzzal, költségvetéssel, műszaki leírással mutatja be ajánlatát. Rieger egy regiszter különbséggel novemberben is bead egy pályázatot, melynek előnyösebb az ára, így ezen feltételek mellett 1909. február 5-én a gyülekezet a Rieger céggel köti meg a szerződést 11.740,- koronáért. Az összeg előteremtésére adakozásra hívják fel a presbiterek figyelmét, valamint a gyülekezet tagjaira a párbér összegével megegyező kivetést tesznek. Ennek eredményeképpen 12.066,- korona gyűlik össze, melyet maradéktalanul átutalnak az orgonaépítő számlájára.

Az átvételnél - 1909. augusztus 12-én - jegyzőkönyv készült, melyben megállapítják, hogy a hangszer tökéletesen megfelel a tervezet minden pontjának, kifogástalan mind szerkezetében, mind anyagában.

A felépült hangszer az oltárral szemben, a karzat hosszanti oldalának közepén helyezkedik el. Pneumatikus csőrendszerű, két manuálos, 21 regiszterrel rendelkezik.

A diszpozíció alapján megállapítható, hogy az orgona hangszíne igen sötét lehetett, 4'-nál magasabb számozású sípsort nem építettek a hangszerbe. Hangképének stílusa romantikusnak mondható, túlsúlyban vannak a fuvolák és vonós változatok. Néhány regiszter (Aeoline, Vox celestis, Salicional, Hegedűprincipál) ugyan növeli a változatok számát, de funkciójukban, hangzásukban igen hasonlóak, s így nem sok szerepük van a hangkép változtatásában. Ezeket a regisztereket inkább szóló daraboknál lehet alkalmazni, a gyülekezeti énekek kíséretét nem segítik. Nyelvsípokat sem alkalmaztak, ezért az orgona karakterességét egyedül a mixturákkal és super kopulákkal lehetett fényesíteni. Ez azonban igencsak nehézkessé tette a megszólalást, az amúgy sem precíz pneumatikus rendszer így még többet késett. Mindezek ellenére istentiszteleti funkcióját jól betölthette, énekek kíséretére alkalmas volt, testes hangja eggyé olvadt a gyülekezet énekével.

Az orgonában van 1074 db ónsíp, 103 db horganysíp, 215 db fasíp, így összesen 1392 db sípot szereltek be az orgonába.

A Rieger által épített hangszer az 1940-es évekre használhatatlanná vált.

 A gyülekezet Angster József orgonaépítőt kéri fel az orgona átépítésére és egy fújtatómotor beszerelésére.

Hangterjedelme a manuálon 54 hang, a pedálban 27 hang.

Orgonánk jelenlegi formáját 2002-ben nyerte el. A szinte használhatatlanná vált hangszer felújításával, bővítésével gyülekezetünk Paulus Frigyes orgonaépítő mestert bízta meg. Kiskőrösi Evangélikus Templom A pneumatikus vezérlőrendszert elektromosították, kiküszöbölve ezzel a hangzásbeli késéseket. Az új sípsorok elhelyezését a szekrény kibővítésével oldották meg. A szúvas, kopott játszóasztal helyére kétsoros pillanat-kombinációval ellátott új játszóasztal került. A házat az eredeti színnek megfelelően újrafestették.